Karácsonyi köszöntő vs Karácsonyi frász

Kedves olvasóim!

Szeretnék nektek boldog karácsonyt kívánni és megköszönni, hogy itt vagytok.

Nyugodjatok meg, a mai nappal hivatalosan is lezárom a szenteste előtti idegbajt, stresszt, megfelelni akarást. Megkérnélek titeket, hogy ebben a minutumban engedjétek el, ahogy én is megpróbálom. Továbbá mindenki béküljön ki mindenkivel és menjen haza. 😂

Hatalmas sóhaj után pedig fogadjátok szeretettel saját szerzeményes kis karácsonyi versikém, ami kizárólag egy békés ünnep illúzióját övezve íródott, azelőtt, mielőtt még visszatértem a Földre, a valóságba. 😁

Minden évben ugyanis naivan eljátszom azzal a gondolattal, hogy a szenteste kizárólag a szeretetteljes semmittevésről szól, nem pedig a teljes széthullásról, feladatokról, tennivalókról. Azonban én is gyorsan belekerülök egy mókuskerékbe, ahonnan mintha nem lenne kiút, se vége, se hossza. Az egésznek persze semmi köze nincs egy romantikus Amerikai filmhez, melyben a női főszereplő talpig sminkben sétálgat a hóesésben, körülötte mosolygó emberekkel. Majd elégedetten ül le a tökéletes terülj terülj asztalkámhoz, mintha semmi dolga nem lenne. Az étkezés végeztével aztán senkinek eszébe sem jut, hogy ki a csuda fogja eltakarítani azt a sok sz...rt. 😕

Nos, őszintén szólva 23-án az egész délelőttömet a konyhában töltöttem, hogy elkészítsem az ebédet, desszertet. A csirkemell őzgerincben szalonnája túl rövid volt hozzá, hogy átérje a gerincet. Laktózmentes tejföl helyett, vegán tejföl maradt, mint opció, de az íze borzalmas volt. Szerencsére elkészült változatban nem érződött, de a folyamat közben a guta ütés kerülgetett. A húslevesbe végül csirkemell került, felsőcomb helyett, tekintve, hogy a hús büdös volt, de ez már nyilván kiolvasztás után derült ki. Egyébként a zserbó golyó finom lett, de könyörgöm a fehér csoki bevonat nem lett egyenletes, vagy művészi, éppen hogy kinézett valahogy. Még jó, hogy a külső nem minden. 😏

Mindezek után úgy voltam vele, hogy menjünk el este szánkózni, mert jól esne a friss levegő és elég volt a kötelező körökből.

Szóval, innentől kezdve karácsony van, sétáljatok, legózzatok, punnyadjatok, beszélgessetek egymással. Itt az alkalom, hogy az év utolsó napjaiban végre mindenki szóhoz jusson. 💓

Karácsonynak szent estéjén megpihen a békesség, csillagszóró fényjátéka erős, örök reménység, fenyőágak közé röppen boldogan egy kis angyal, szíve telik szeretettel, pufók arcán mosollyal, Jézuskához siet tüstént, havat csapkod szárnyával, ragyognak az emberek is! - viszi a hírt táncával, Házról házra ugrándozik, kis csizmáján hó roppan, Nyomában nincs szomorúság, csoda lesz a világban.

Mindig is imádta a harangozást... Szerencsére a képen látható harangot nem tudtuk hazahozni. 😂

A tél 23-án elhúzta előttünk a mézes madzagot.👍Az utolsó pillanatig lehetett reménykedni a fehér karácsonyban és gyönyörködni a mesebeli tájban.

A kora esti szánkózást nem lehetett kihagyni... A beázott csizmám és Robi átázott kabátját leszámítva, tényleg egy élmény volt.