7. Szösszenet - Egy "baba biztos" lakás legendája

Az ember látatlanban nem is hinné, amíg bele nem csöppen... Hónapról hónapra, vajon hányszor de hányszor kell újra és újra baba biztossá tenni a lakást? Amire egészen pontosan gondolok, az egy roppantul kíváncsi korszak, amiben minden tárgy nagyon érdekes. Ám közel sem csupán a fantáziát mozgatja meg, hanem bizonyára úgy vonzza a baba közelségét, mint egy mágneses tér. Hiszen azt az izét, muszáj, szinte kötelező levenni, tapintani, mi több " megkóstolni". Adjon Isten gyorsan bármilyen mütyürt, amiről azt képzeltük, nem téma. Dehogyis nem! Üveg, papír, műanyag, nejlon zacskó, avagy szürke hétköznapi tárgyak, melyek egy baba számára a világ közepei. És itt jövünk képbe mi, akik para szülőként kompletten átrendezzük otthonunk polcos területeit. Még mielőtt kitörne rajtunk a frász... Az elérhető, veszélyesnek titulált mindent áthelyezzük fentre. Alulra kerülnek a nem törékeny, nem ártalmas termékek és így tovább. Na, de, eljön az idő, amikor már nincs lent, vagy fent: káosz van. Nálunk pontosan ebben az időben született meg a konyha bejárata elé az a bizonyos gyerekrács. Lévén, hogy boltív volt, ajtó nem, számunkra rendkívüli megoldást jelentett. Bevált, hasznunkra szolgált, évekig nyúztuk. Aztán jött egy új korszak...😉