61. Bejegyzés - Csodálatos égi áldással üzenték meg nekem az angyalok...

 

...hogy hamarosan babát fogok hordani a szívem alatt.
Itt az ideje, hogy beavassalak titeket olyan megmagyarázhatatlan csodákba, amikről bár nehéz kézzelfoghatóan beszélni, viszont több mint valószínű, hogy közületek valakinek már volt része hasonló spirituális jelenségekben. Esetleg közel járt hozzá, vagy nem találkozott ugyan vele, de szívből hisz létezésében. 

Ennyi év távlatából is kellemesen beleborzongok annak tudatos felismerésébe, hogy ami velem megtörtént akkor, az valóban nem mindennapi angyali üzenet. Olyasfajta kiváltság, amiről álmodni sem mertem volna, nemhogy a saját szememmel látni vélni. Mert hiába is volt előttem, alig fogtam fel egy pillanatig, annyira varázslatos módon történt…
Tulajdonképpen mindannak jelentőségére, ami születésem óta az orrom előtt volt, csak sokkal később, nagyjából a húszas éveim végén kezdtem felfigyelni. Józan paraszti ésszel úgy is mondhatjuk, hogy mindig is erősen volt érzékem a spirituális világhoz, ám sokáig egy burokban éltem. Fogalmam sem volt arról, hogy véletlenek nincsenek és nagy valószínűséggel soha nem is voltak. Ma már tudom, hogy minden okkal történik, minden következik valamiből, vagyis életünk kusza szálai egy ponton végül összekapcsolódnak. 

Kezdetben sajnos negatív életesemények is kapcsolódtak életem jövőbeni történéseihez, amelyek bekövetkezése előtt borzasztóan nagy nyugtalanság kerített hatalmába…
Megéreztem szeretett nagymamám elvesztését, aki sajnálatos módon valóban nem sokkal később kórházban meghalt…
Négylábú családtagunkkal kapcsolatban is indokolatlan rossz érzés fogott el, aminek eleinte nem sejtettem az okát, mígnem beigazolódott a baj. Hamarosan ugyanis idegenkezűség vetett véget szegény pára életének, részletezni inkább nem szeretném, mert felkavaró esetről van szó…
Aztán voltak szimplán rossz érzések bennem távoli ismerősökkel kapcsolatban is, amit azon nyomban nem tudtam hová tenni. Azonban konkrétan az is megesett, hogy hozzám közelálló személytől búcsúztam el nagyon letargikus gondolatokkal. Majd pár órával később, azt hiszem éppen dél tájban hihetetlenül ideges lettem, egyszerűen nem találtam a helyem. Kiderült, hogy pontosan ebben az órában az említett férfi – nem köntörfalazok, egyébként az exemről van szó - majdnem csúnya autóbalesetet szenvedett, aminek folyamán végül egy haja szála sem görbült. Tulajdonképpen tényszerűen egy fa - valójában saját védőangyala- mentette meg az életét, azzal, hogy az autóját nem hagyta a szakadékba zuhanni. 

Na de, azt hiszem még bőven tudom fokozni az izgalmakat, mert hamarosan elkezdtem komolyan töprengeni azon, hogy valójában mi történik velem pontosan? Angyalokkal kapcsolatos könyveket kezdtem olvasni, komolyan foglalkoztatni kezdett az „élet a halál után”, a mennyország és mindaz, ami ezzel szorosan összefügg. 

Aztán hosszú évekkel később tetőfokára hágtak az izgalmak, hiszen gyermeket szerettem volna, ami nyilván nem jött varázsütésre. Gyakran kívántam azt, hogy bárcsak kapnék egy égi jelet, amitől biztos lehetnék benne, hogy már nem kell sokat várnom, nincs elveszve semmi! Olvastam róla, hogy az angyalok bizonyos értelemben fizikailag is megmutatkozhatnak. Persze tudtam, hogy attól biztosan inamba szállna a bátorságom és viccen kívül amúgy sem lenne olyan angyal, aki ne venné fel a nyúlcipőt rémült arcomat látva…

Vagyis valami másra vágytam, valamire, amiről tudhatom, hogy velem vannak, de mégsem futunk össze hajnalban a mosdóban, meg hasonlók.
Egy nap aztán eljött a pillanat! Éppen a kert felé mentem le, megálltam az anyósommal beszélgetni – akkor még jóban voltunk – amikor tőlem pár méterre fehér tollak kezdtek hullani a Földre. Az első gondolatom az volt, hogy biztos „valami galambot” elkapott egy macska és megnyúzta, de sehol nem volt sem macska, sem galamb. Ráadásul csak úgy a semmiből jöttek a fehér tollak. Felvettem egyet a fűből, miközben elfogott valami hihetetlen nagy harmónia, szeretet és bizalom. Nem! Semmit nem ittam és semmit sem szedtem be. 😁  Nem bolondultam meg, bár néha közel jártam hozzá, de ki nem?  Komolyra fordítva a szót, az elmém szerencsére totálisan épen működött, esküszöm, hogy semmi zavar nem volt a biliben, sőt…Amikor utána olvastam, hogy vajon mégis milyen üzenetet takarhat a fehér tolleső és egyáltalán küldhetnek – e ily módon angyalok égi jelet, megdöbbentő felfedezést tettem.
Ha fehér madártoll hull az égből, minden bizonnyal áldást és békességet, reményt, tisztítást, hitet és védelmet sugall!
És ha bármi kétségem is lett volna ennek sziklaszilárd igazságáról, még akkor is felülírt volna mindent annak ténye, hogy a látottak után, hamarosan teherbe estem!